Hullámvasút
![]() |
| Tavaaaasz! Élvezzétek! :) |
Az utóbbi napokban úgy éreztem magam, ahogy az ember egy hullámvasúton érezheti magát, feltételezésem szerint. Annyi volt csupán a különbség, hogy nem a hányinger, hanem az érzelmi csúcsok és szakadékok váltották egymást.
Tegnap konkrétan elöntött az "utálokmindentéshülyebunkómindenkimitkeresekénitt" hangulat, szóval sz*r kedvem lett, mint egy hintalónak (bocs, ezt nem hagyhattam ki). Aztán a nap végén találtam 1 €-ért egy tuti sajtszelő eszközt, ami kicsit mégis felvidított - az apró örömök ugyebár, amiket soha nem szabad lebecsülni. ;)
A mai nap pedig tele volt pörgéssel, és nem érdekelt, hogy mindössze egy darab szendvicsre meg egy banánra volt időm egész nap. Hogy miért? Azért, mert végre kaptam esélyt, hogy felnőjek egy feladathoz, végre értelmes dolgokat bíznak rám és ez remek érzés. Kicsit még ott a kérdőjel a végén, hogy hogyan fogok teljesíteni a mély vízben, amibe dobtak, de igyekszem mindent beleadni, amit csak tudok. Bízom benne, hogy megéri pedálozni (vízibicikli, höhö).
Rengeteg tanulás és új ismeret áll előttem, és biztos lesz olyan, amikor a pokolba kívánom az egészet, ezzel együtt kíváncsian várom a fejleményeket...Néha egyszerűen el kell rugaszkodni és megindulni az ismeretlen, olykor veszélyes terepen, különben örökre egy helyben maradunk. Most ezt érzem és remélem, hogy ez az érzés vagy inkább szándék megerősítést nyer hamarosan.
Jövő héten pedig szívhatok egy kis hazai levegőt ismét...:)
A költözés? Jah, az még sehogy se áll, viszont nem is görcsölök annyit ezen, majd elkészülünk idővel. Azért már mennék és rendezkednék, de pár napot még jegelnem kell ezt a témát, mert vannak prioritások. Az első _saját_ bútordarabunk már megvan, Robi rakta össze ügyesen. Utána kép nem készült róla, úgyhogy egyelőre muszáj elképzelnetek egy totál egyszerű fürdőszobaszekrényt. :D
Tegnap konkrétan elöntött az "utálokmindentéshülyebunkómindenkimitkeresekénitt" hangulat, szóval sz*r kedvem lett, mint egy hintalónak (bocs, ezt nem hagyhattam ki). Aztán a nap végén találtam 1 €-ért egy tuti sajtszelő eszközt, ami kicsit mégis felvidított - az apró örömök ugyebár, amiket soha nem szabad lebecsülni. ;)
A mai nap pedig tele volt pörgéssel, és nem érdekelt, hogy mindössze egy darab szendvicsre meg egy banánra volt időm egész nap. Hogy miért? Azért, mert végre kaptam esélyt, hogy felnőjek egy feladathoz, végre értelmes dolgokat bíznak rám és ez remek érzés. Kicsit még ott a kérdőjel a végén, hogy hogyan fogok teljesíteni a mély vízben, amibe dobtak, de igyekszem mindent beleadni, amit csak tudok. Bízom benne, hogy megéri pedálozni (vízibicikli, höhö).
Rengeteg tanulás és új ismeret áll előttem, és biztos lesz olyan, amikor a pokolba kívánom az egészet, ezzel együtt kíváncsian várom a fejleményeket...Néha egyszerűen el kell rugaszkodni és megindulni az ismeretlen, olykor veszélyes terepen, különben örökre egy helyben maradunk. Most ezt érzem és remélem, hogy ez az érzés vagy inkább szándék megerősítést nyer hamarosan.
Jövő héten pedig szívhatok egy kis hazai levegőt ismét...:)
A költözés? Jah, az még sehogy se áll, viszont nem is görcsölök annyit ezen, majd elkészülünk idővel. Azért már mennék és rendezkednék, de pár napot még jegelnem kell ezt a témát, mert vannak prioritások. Az első _saját_ bútordarabunk már megvan, Robi rakta össze ügyesen. Utána kép nem készült róla, úgyhogy egyelőre muszáj elképzelnetek egy totál egyszerű fürdőszobaszekrényt. :D
![]() |
| Szerel(mem) |
További képek pedig téééényleg hamarosan jönnek, amint előrelépés történik eme csodás beköltözési folyamatban.
Bis bald! Pusszantás!


Megjegyzések
Megjegyzés küldése